Abszolút hallásnak általában azt nevezzük, amikor valaki képes arra, hogy egy hangot megnevezzen bármilyen referenciahang, azaz hasonlítási alap nélkül. De vajon mennyire tanulható, vagy mennyire született képesség ez az adottság? És mi történik a fülben ilyenkor?
Az abszolút hallás nem egy egyértelműen meghatározható adottság, nem mérhető és lehet precízen meghatározni. Viszont vannak jelenségek, amik erre a képességre utalhatnak, például amikor egy gyereknek különösen tiszta a hangja, jó a ritmusérzéke és a zenei érzéke is. A hallás tesztelésével felismerhető és kiszűrhető az abszolút hallás, amit a zeneoktatók használnak is a tehetséges gyermekeknél.
Vita tárgya, hogy az abszolút hallás mennyire genetikai adottság és mennyire van jelen minden egyes emberben. Míg az egyik elmélet szerint csak kevesek születnek ezzel a képességgel, a másik szerint mindenkiben megvan a lehetőség, ami viszont csak akkor bontakozhat ki, ha négy-hat éves kor előtt megkezdődik a professzionális zenei képzés.
A tudósok azonban azt is állítják, hogy az örökletességnek nagy szerepe van az abszolút hallásban, hiszen a kutatások szerint ez a képesség 100%-osan örökletesen meghatározott. Ez nem jelenti azt, hogy biztosan kizárólag a gének határozzák meg, hiszen a családi minta, a nevelés, a gyermekkorban ért hatások is ugyanilyen fontosak. A kiemelkedő tehetséghez nem elég egy gén, szükség van kreativitásra és kitartó gyakorlásra is.
Ha korán, kisgyermekkorban a zenei tehetség, mint pl. Mozart esetében a kiemelkedő ritmusérzékben és szép tiszta énekhangban mutatkozik meg, majd jön a hangszeres tanulás, majd a zeneszerzés. Ahhoz, hogy ezek a csodagyerekek felnőtt korukra is zenészek legyen, szükség van a kreativitás-génekre is.
Az abszolút hallás esetében a négy-hatéves kor körüli képzés elegendhetetlen, mivel szakemberek szerint ez után már nem fejleszthető ez a képesség. Azonban a relatív hallás, ami referenciahang segítségével azonosít hangokat, tanulható és gyakorolható később is.
Az abszolút hallás hátterében a bal agyfélteke eltérő működése áll. Egy kutatócsoport abszolút hallással rendelkező zenészeket vizsgálva felfedezte, hogy esetükben a bal agyféltekéjének halántéki lebenyében a planum temporale nevű régió megnagyobbodott. Egy másik kutatásban pedig azt tapasztalták, hogy a vérkeringés is más a kiemelkedő tehetségű zenészeknél: náluk az nagymértékben fokozódott a bal agyfélteke homloklebenyének kérgi keringése.
Egy ritka genetikai rendellenesség, a Williams-Beuren szindrómában szenvedő személyek túlnyomó többségénél abszolút hallás figyelhető meg. Közülük (igen kevés kivétellel) azok is abszolút hallással rendelkeznek, akik nem részesültek hatéves koruk előtt zenei képzésben.
A halláscsökkenés általában lassan és fokozatosan jelentkezik, így egy megszokott állapottá válik, mely nagyban megnehezíti felismerését. Rendkívül fontos, hogy a hallásvesztés tüneteinek észlelése esetén azonnal keressen fel egy hallásspecialista szakembert, aki a szükséges vizsgálatok elvégzése után megtalálja a megfelelő megoldást hallásproblémájára!
