A hallási folyamat összetettségének megértéséhez fontos megismerni a hallás- és egyensúlyszerv szerkezetét, közismert nevén a fülünk működését.
A hang valamilyen közeg (szilárd, folyékony vagy légnemű) által közvetített rezgés, melyet a fülünk által tudunk észlelni. A hang a tárgyak mozgásának vagy rezgésének eredményeként jön létre. A hang a terjedése során veszít az erejéből
A fülkagyló begyűjti a hangot, és végigvezeti a hallójáraton. Ezek után a hanghullámok megrezegtetik a dobhártyát. A dobhártya egy kis csontnak, a kalapácsnak továbbítja a hangot. A kalapács megüt egy másik csontocskát, amelynek üllő a neve. Végül a kengyel a belső fülbe közvetíti a körülbelül húszszorosára felerősített rezgéseket. A belső fülben található a csigajárat és azok a rendkívül érzékeny szőrszálak, melyek minden rezgésre megremegnek. A szőrsejtek a rezgést elektromos jelekké alakítják, melyek a hallóideghez, majd az agyba jutnak, ami végül hangként (pl. beszédként, zajként, stb.) értelmezi azokat.
A belső fülben a mély és magas hangokat felismerő szőrsejtek a csiga (cochlea) különböző részein helyezkednek el. A szőrsejteknek fontos szerepük van a hangok szállításában is, melyek így a hallóidegen keresztül elérik az agyat, és létrehozzák a hallásélményt.
A hangot érzékelő szőrsejtek nagyon sérülékenyek, a zaj károsíthatja őket. Épp ezért fontos tudni, hogy hogyan védjük meg magunkat az ártalmas zajoktól. Mivel a szőrsejtek nem tudnak regenerálódni, ezért a tartós, erős zaj fokozódó károsodást és hallásvesztést okoz.
Érdekességek a hallásról