A hangok meghallásának és megértésének nehézsége problémát okozhat mindennapi tevékenységeinkben, súlyosabb esetben szociális elszigetelődéshez, pszichikai problémákhoz vezethet. Gyermekeknél visszamaradást okozhat a szellemi és beszédfejlődésben. Felismerése és kezelése utóbbi esetben kiemelten fontos.
Tudjon meg többet a halláskárosodásról, annak tüneteiről, okairól és még sok másról.
A halláskárosodás jele lehet, hogy bizonyos frekvenciájú hangokat nem hallunk meg, nem értjük, mit mond a beszélgetőpartnerünk, térben nem tudjuk érzékelni a hangokat, stb.
Bármilyen hallásproblémára utaló jel esetén javasolt a mielőbbi hallásvizsgálat elvégzése.
A halláskárosodás okai igen változatosak, bővebben tájékozódhat a Halláskárosodás okai c. összefoglalónkból. Felismerésüket és kezelésüket bízza szakorvosra.
A hallásvizsgálat első lépése az anamnézis-felvétel, ami egy részletes kérdéssor megválaszolását jelenti. Ezt követi a hallójárat ellenőrzése. Amennyiben a dobhártya sérült, vagy a hallójáratban fülzsír található, a hallásvizsgálatot nem lehet elkezdeni. Ilyenkor fül-orr-gégész szakorvoshoz kell fordulni.
Amennyiben a fül szerkezete ép és akadálymentes, megkezdődhet az audiológiai vizsgálat. Egy hangszigetelt helyiségben, fülhallgatón keresztül lejátszott különböző frekvenciájú hangok érzékelését vizsgálják. Segítségével megállapítható a hallási küszöb, illetve, hogy melyek azok a hangok, amiket megért.
Amennyiben kiderül, hogy hallásromlásának oka gyógyszeresen vagy műtétileg nem kezelhető, hallásspecialistánk kiválasztja az Ön panaszának kezelésére legmegfelelőbb hallásjavító készüléket.
Idősebb családtagjainknál tapasztalhatjuk, hogy túl hangosan hallhatják a TV-t, rádiót, vagy ők maguk hangosabban beszélnek. Nem figyelnek ránk, amikor szólunk hozzájuk, nem hallják meg a csengőt, a telefoncsörgést.
Ezek tipikusan az időskori halláskárosodás jelei, amik figyelmeztetnek arra, hogy szerettünk hallásával gondok vannak, és szakorvosi segítségre van szükséges.
A halláskárosodás típusai
A szerzett halláskárosodás minden korosztályban kialakulhat, de a leggyakoribb az időskori nagyothallás, ami az életkor előrehaladtával fejlődik ki, és mértéke fokozatosan romolhat.
Az időskori hallásvesztés kezelésének első és legnagyobb gátja, hogy a halláscsökkent ember nem ismeri el, hogy nem hall jól. Másokra fogja rá, hogy pl. nem tudnak rendesen beszélni, csak motyognak az orruk alatt.
Semmiképp sem szabad erőszakosan megközelíteni a témát. Próbáljuk meg felkelteni a halláskárosodott emberben a vágyat, hogy akarja hallani pl. a madarak csivitelését a kertben, vagy a szitáló eső hangját. Esetleg felvázolhatjuk, hogy pl. a háztartásban lévő gyermek hallására milyen rossz hatással van a hangos rádió.
Beszéljünk vele a hallásvizsgálatról, hogy nem kell messzire menni, ingyenes, fájdalommentes. Ezzel csökkenthetjük vagy eloszlathatjuk félelmeit a vizsgálattal kapcsolatban. Ha kell, térjünk vissza többször a témára, finoman érintve, nem nyomasztóan. Segítsünk neki, foglaljunk számára időpontot, és kísérjük el a vizsgálatra, ezzel is levéve a válláról a kommunikációval járó terheket.