Hogyan mérünk?

 

A hallásspecialistáink közreműködésével elvégzendő hallásteszt számos módszert - hallásküszöb vizsgálat, beszédaudiometria és kellemetlenségi küszöbvizsgálat - ad a kezünkbe, melyekkel a szakember könnyen beazonosítja, hogy milyen típusú hallássérüléssel állunk szemben.

 

A hallásveszteséget decibelben méri meg az audiológus a hallásvizsgálaton, de a hallásprobléma különbözhet a hang magasságának függvényében. Általában magasabb hangok esetében nagyobb fokú szokott lenni a hallásveszteség.

 

 

Halláskárosodás fokai

 

A táblázatban láthatjuk, hogy a fokozatok szerint mely típusai léteznek a halláskárosodásnak, és hogy bizonyos fokú hallásprobléma milyen hangokat tüntet el az életünkből.

 

Hallásveszteség foka

Decibel szint

Hangossági példák

Szükségletek

normális hallás 20 dB-ig

20 dB alatt

levelek suhogása, óra ketyegése

Nagyon kevés hallással kapcsolatos probléma

enyhe/ közepes hallásveszteség

20-40 dB

suttogó beszéd, csettintés

Nehezen hallja meg a csendes hangokat. Előnyös lenne valamilyen erősítés használata.

közepes hallásveszteség

40-60 dB

normál társalgási beszéd

Csak akkor érti meg a társalgási beszélgetést ha a beszélő közelében van és feléje fordul. Hallókészülék használatára van szükség.

közepesen súlyos hallásveszteség

60-75 dB

hangos beszéd, ajtócsengő

A beszélgetésnek hangosnak kell lennie. Megfelelően beprogramozott hallókészülékkel hallani fogja a normál társalgást.

súlyos hallásveszteség

75-95 dB

telefoncsörgés, vihar, gyereksírás

Csak közelről képes hallani a hangos hangokat. Hallókészülékre van szükség a társalgási beszéd megértéséhez

nagyfokú hallásveszteség

95 dB felett

teherautó, láncfűrész

Egy megfelelő erősítés technológiát kell alkalmazni annak érdekében hogy hallja a társalgási beszédet.

 

Az audiogram

 

A hallásspecialista a hallásvizsgálat eredményét audiogramon rögzíti. Az eredményül kapott grafikon azt szemlélteti, hogy egy-egy frekvencián melyik az a leghalkabb erősségű hang, amelyet a vizsgálaton résztvevő személy még éppen képes meghallani, tehát, hogy mennyire hallja jól különböző hangmagasságokon az adott hangokat. Ezt a leghalkabb értéket hallásküszöbnek is nevezik. A 0 dB értéktől minél távolabb, azaz lejjebb helyezkedik el a hallásgörbe, annál nagyobb a halláscsökkenés mértéke.

 

Az audiogram akkor mutatja a legpontosabb eredményt, ha kiegészítik azt a beszédértési vizsgálat eredményével is. A beszédteszt két részből áll. Először számok segítségével meghatározzuk a beszédhallás küszöbét (számpróba), majd rövid, egytagú szavakkal a beszédértési képességet (szópróba). A beszédaudiogramon görbével látható az ép hallók szám- és szópróbájának átlagos eredménye, ehhez viszonyíthatóak a kapott eredmények. Minél magasabb az eredmény, annál rosszabb a beszédértési képesség.

 

A halláscsökkenés mértékével azért is fontos tisztában lenni, mivel a különböző fajtájú hallókészülékeket különböző fokú halláspanaszokra optimalizálják.

 

A legtöbb hallásveszteséget már el lehet látni megfelelő technológiával. Először hallókészüléket érdemes próbálni, de hogy milyen hallókészüléket hordjunk, az számos tényezőtől függ: a hallássérülés mértéke, hallásprobléma típusa, egyéb igények.