image

 
Hallom. Nem kell kiabálni

 

Sokan csak legyintenek egyet, amikor a hallásproblémákról olvasnak. „Vannak ennél fontosabb dolgok, most ez a legkisebb problémám. Valahogy megvoltam eddig is, megleszek valahogy ezután is” – gondolják magukban. Aztán egyszer csak megtörténik a baj. A hallásproblémák kezelését ugyanis nem lehet halogatni.

Az utóbbi években ellepték a hazai sajtót a hallással foglalkozó anyagok – nem véletlenül. Korábbi kutatások szerint a lakosság 10%-ának valamilyen mértékű halláscsökkenése van, de az érintetteknek csupán a 10-25%-a fordul hallásspecialistához, és kezelteti a hallásproblémáját valamilyen formában.  „Sokféle szűrésen vesznek részt a magyarországi lakosok. Nagyon helyesen eljárnak tüdőszűrésre, rákszűrésre, próbálják megelőzni a bajt.
De mi a helyzet, ha a látásunkról, a hallásunkról vagy éppen a fogunkról van szó? Ugyanolyan gyakran keressük fel megelőzési céllal a megfelelő egészségügyi központot vagy csak akkor megyünk, ha valami akut problémánk van?”- teszi fel a költői kérdést Dr. Karosi Tamás fül-orr-gégész, egyetemi docens, főosztályvezető

 


Hallás és halogatás. Azt gondoljuk, hogy ráérünk elmenni hallásszűrésre. Pedig, ha azt érzékeljük, hogy valami nincsen rendben, mielőbbi beavatkozás szükséges. Ha sokat várunk lehet, hogy már késő lesz. Lapunk kérdéseire Dr Karosi Tamás osztályvezető főorvos, egyetemi docens válaszolt.

 

Mennyire lényeges szempont a halláspanaszok kezelésénél a gyors beavatkozás?
Ha valakinek halláspanasza van, mielőbb vizsgáltassa ki hallását, ne várjon a vizsgálattal heteket, hónapokat. Ugyanis minél korábban kezeljük a fennálló problémát, annál nagyobb az esélye annak, hogy sikerül megoldani azt.

Milyen következményei lehetnek annak, ha valakinek hallásproblémája van, de nem tesz ellene semmit?
A legnagyobb probléma az, hogy az illetőnek romlik a beszédértése. Ez azt jelenti, hogy bár a beszédet hallja, de nem tudja értelmezni azt. Ami korábban természetes volt, most zavaró lehet. A halk beszédet nem érti, az erős hangok pedig túlzottan zavaróak lesznek. Ha az agy hallóközpontja nem kap megfelelő ingert, ellustul, elfelejti a korábban megtanult hangokat. Akár olyan mértékben is leépülhet az érintett személy hallása, hogy később már hallókészülékkel sem lehet javítani rajta.

Mit érzékel mindezekből a tünetekből a környezet, a család?
A hallásproblémával küzdő személy szép fokozatosan kerülni kezdi a társas kapcsolatokat: egyre inkább befelé fordul, mogorva, esetleg apatikus lesz. Előfordulhat, hogy kivonja magát a beszélgetésekből, a család sem érdekli annyira. Akár a személyisége is megváltozhat. Depresszió, frusztráció, kirekesztettség. Kerüli a társaságot, bizonyos emberekkel nem áll szóba, mert túl halkan vagy túl gyorsan beszélnek. A felelősséget persze a környezetére hárítja, hiszen nem benne van a hiba, szándékosan beszélnek úgy, hogy ne értse, motyognak a háta mögött, kibeszélik őt.

Mennyire könnyíti meg a döntést a páciensek számára az, hogy otthon is ki tudják próbálni a hallókészülékeket?
Természetesen anélkül, hogy ne tesztelték volna a hallókészülékeket, szakmailag teljesen helytelen lenne ellátni a pácienseket. Hogyan tudna jól dönteni több hallókészülék közül az érintett, ha nem ott próbálná ki azokat, ahol valójában használni fogja: otthon, az utcán vagy társaságban?
 
Mit kell tennie annak, aki részt szeretne venni az ingyenes hallásvizsgálaton?
A vizsgálat mindössze 20-30 percig tart, és az előjegyzési rendszernek köszönhetően várakozás nélkül foglalkozunk az érdeklődőkkel. A vizsgálat egyébként teljesen fájdalommentes, így az idősebbek is szívesebben jönnek hozzánk.

 

Ön is hallókészülék tulajdonos? Ossza meg velünk történetét!

Amennyiben Ön is hallókészüléket visel, és azt Amplifon Hallásközpontban vásárolta, küldje el történetét az ugyfelszolgalat@amplifon.com email címre. Köszönjük!